Kedvesek!

Szeretnénk megköszönni, hogy ilyen sokan (egyre többen), kitartóan olvastok minket. Követitek írásainkat, kipróbáljátok receptjeinket és barkács ötleteinket, játszotok velünk, hozzászóltok és megosztjátok posztjainkat. Számos Index címlapra került cikkünk után most egy újabb lehetőséget kaptunk;  Caféblog VIP bloggerek lehetünk . Éljen, éljen! Jó volt itt, szerettünk itt, de nem szeretnénk csalódást okozni a jövőben sem így már neki is láttunk a csomagolásnak, sőt már meg is kezdtük a kipakolást az új helyünkön.

Pár nap múlva indulunk (a megszokott témákkal, de friss arculattal), tartsatok velünk az új helyünkön is: mamazsola.cafeblog.hu !

Üdv, ZSOla és zsoLA

Pán Péter pár napja múlt 1 hónapos és azt hiszem épp az első "fejlődési ugrásával" próbálkozik. Ez az aktív tevékenységein is észrevehető; éberebb, kiváncsibb, többet kommunikál. De mivel a legszembetűnőbben az alvási szokásaiban mutatkozik ez meg gondoltam összefoglalom gyorsan az eddigi elalvási/ altatási praktikáinkat hátha másnak is jól jöhet majd 1-1 tipp a kezdeti időkre.

Eltérően attól, ahogy a Suttogóban olvasható Tökmag mostanában nem rövidebbeket alszik és gyakrabban kér enni, hanem pont hogy elkezdett esténként (a fürdetés utáni "szakaszban") hosszabbakat pihenni, 6 órákat is alszik (éljen, éljen! :) és mikor enni kér szintén hosszabban élvezi a tejecskét. Korábban nagyon hatékonyan evett, szinte 10-15 perc ...

Ezt könyvet Nagyapótól kaptuk húsvétra és annyira megtetszett, hogy mindenképpen meg akartam osztani veletek. Lehet sokan ismeritek már, én korábban még nem találkoztam vele, de igazán remek választás volt és ezúton is köszönjük. :)

Anne Pulkinnen: Játék a babával - 50 készségfejlesztő játék kisbabáknak című könyve kívül, belül megnyerő. Színes, jól tagolt, könnyen átlátható, tele tippekkel, tudnivalókkal, minden játék mellé kedves, képes illusztrációval és a hátsó lapjain extra; magyar versikékkel és mondókákkal amit a szerkesztők az ölbeli játékokhoz ajánlanak.

A játékok egytől-egyig nagyon egyszerűek, és többségük alig vagy egyáltalán nem is igényel segédeszközt. (Ha igen, akkor is csak otthonunkban ...

Hallottatok már a Restaurat Day -ről? Ennek a nemzetközi kezdeményezésnek a keretében, május 17-én, szombaton bárki "nyithat egy éttermet" egy napra. Amúgy is trendi mostanság vásárokon, piacokon házi készítésű finomságokat árulni. Ez a programsorozat pedig időben egy napra tereli, és közös reklámfelületet ad az egyéni kezdeményezéseknek.

Az, hogy a "karnevál" térben nem koncentrálódik, talán nem is baj. Így - például Budapesten - akár egy városnéző túra keretébe is foglalhatjuk a kiszemelt helyek körbejárását. Egyébként nem csak a fővárosban, de például Sopronban, Győrben, a Balatonnál, de akár Debrecenben is találtok helyszíneket. A mi speciális helyszínajánlatunk most a Falatka Piknik a Google Groundon.

Tudjátok, ...

Boldogság, NAGYNÉNI lettem! Persze, Ti ezt már tudjátok, hiszen zsoLA még Pán Péter tappancsát is megmutatta Nektek. : ) Szívesen írnék erről a témáról is, de úgy érzem ez egyelőre az újdonsült Anyuka kizárólagos felségterülete…

Az elmúlt hetek „nagy hallgatása” azonban a mi családi életünk jelentős fordulatának is köszönhető; április óta ugyanis DOLGOZÓ ÉDESANYA vagyok.

Rengeteg mondanivalóm van, mégis nehezen ragadtam billentyűzetet, és ennek számos oka van:

• nemcsak a társadalomban, a saját ismeretségi körömben is nagyon megosztó téma az, hogy mikor kell / szabad egy édesanyának újra a munkája felé (is) fordulnia
• állandan vívódtam, és vívódom most is, hogy jól teszem-e, jókor teszem-e, jó helyre ...

..illetve érzékelésük változásai. Így pontosabb a cím.

Nemrég láttam az interneten egy ábrát arról milyen képességei  fejlődnek (ki) a kismamáknak, anyukáknak. Persze nem mentettem el időben, most meg sehol sem találom, mindenesetre arról jutott eszembe, hogy tényleg, mennyi mindenen változtat ez az új helyzet. Változnak a szerepek, a feladatkörök, a világnézetünk, az érzékelésünk. Úgy rohannak a napjaink, hogy gondolkodni sincs időnk azon, hogy vajon mit teszünk rosszul, mit lehetne máshogyan. Nem rögzítünk-e Pán Péterben már most olyan (rossz) szokásokat, melyeken később nehezen tudunk csak majd változtatni (gondolok itt például az éjszakai alvási szokásokra; mikor, ki melyik ágyban, ki mellett alszik). Az első naptól fogva, ...

Köszönjük a türelmet és a kitartást kedves olvasók! Ahogy a cím is sugallja, beszippantottak minket a vadonatúj, boldogságos hétköznapok. Elbűvölő kisfiunkban annyi örömünket leljük, hogy nagyon nehéz elszakadni mellőle és laptopot ragadni az események dokumentálására. De lassan április is véget ér, így nem húzhattam tovább..

Pán Péter végül április 12-ét választotta. 2 nappal a kiírt dátum előtt, abszolút spontán, komplikáció mentes, természetes úton érkezett meg hozzánk. 51 cm és 3040 gramm volt, pont ideális (a talpacskája pedig 9,5 cm hosszú, óriás láb). :) Azt hiszem, nem csak a terhességgel, de a szüléssel is óriási szerencsém volt. A lehetőségekhez képest simán és a maga idejében zajlottak az események, az ...

...tudom, tudom, ez már last minute-nak sem tekinthető! Van magyarázat, de  nem untatlak Titeket vele. Mégis, hátha valaki jövőre hasznát veszi... ;)

1. Pracli: Rajzold körbe apróságod egyik (vagy másik) kiskezét úgy, hogy a hüvelyk- és a kisujja kicsit kiálljon.

2. Vágd körbe egy ollóval, máris kész a bárány feje.

3. Díszítsd kedved szerint: mi a száját csak rajzoltuk, a szemét készen vásárolható matricákkal oldottuk meg. A báránybunda csak jelképesen, hajként jelent meg vattapamacsokból, vagy -korongból, végül egy apró masnival csinosítottuk.

Végül még egy vallomással is tartozom: az ötlet sem saját! Mazsola csodás Babapihenőjében készítettek ilyet a kedves gondozónőkkel. Köszönjük! :)

Nagy dolgok vannak folyamatban Mamazsoláék háza táján. Reméljük, hogy egy kicsit hiányzunk is Nektek! :) Hamarosan mindketten jelentkezünk nagy-nagy hírekkel, de addig is fogadjátok szeretettel új Vendégbloggerünket! Anná val gyakorlatilag együtt nőttünk fel, egy suliba jártunk, egy utcában is laktunk. Most zsoLA-tól (hazai székhely, osztrák munkahely) még egy lépéssel távolabbról, "teljesen" Ausztriában élő Édesanyaként csatlakozik külföldi tapasztalataikat megosztó kis csapatunkhoz.

"Több hónapja kaptam felkérést arra, hogy mint külföldön élő anya írjak magunkról és a kinti létről. Írói vénával nemigen lettem megáldva, de remélem, így is találtok érdekességet a beszámolókban.

Elsőre röviden bemutatom a családunkat: ...

..az utolsó hetek (39-40.), napok, órák. Utolsó védőnői (otthon) vizit, utolsó kórházi vizsgálat (CTG), utolsó kismama jóga, utolsó délutáni várandós- kutyasétáltatós "kávézások" és hétvégi kirándulások kettesben (illetve Brunoval 3asban), utolsó reggel-ágyban-lustálkodós ráhúzások (már ha reggel hat és hét között lehet ilyenről szó, tovább most sem tudok aludni) és utolsó jósló fájások.. Eljött az ideje, amikor mindenki "megszakérti", hogy mikor érkezik majd Pán Péter. Amikor nem telik el nap anélkül, hogy meg ne kérdezné valaki, hogy mennyi van még hátra és megjegyzi (jobb esetben) hogy jól nézek ki, nem is látszik, hogy híztam (ha-ha; kegyes hazugság, de köszönöm), milyen pici a hasam, de klassz, hogy nem is ...