2014. ápr 07.

Pán Péterre várva (és várva és várva)

írta: LOR
Pán Péterre várva (és várva és várva)

f0241dbd0e2ec7eac3f39275b5b2f483.jpg..az utolsó hetek (39-40.), napok, órák. Utolsó védőnői (otthon) vizit, utolsó kórházi vizsgálat (CTG), utolsó kismama jóga, utolsó délutáni várandós- kutyasétáltatós "kávézások" és hétvégi kirándulások kettesben (illetve Brunoval 3asban), utolsó reggel-ágyban-lustálkodós ráhúzások (már ha reggel hat és hét között lehet ilyenről szó, tovább most sem tudok aludni) és utolsó jósló fájások.. Eljött az ideje, amikor mindenki "megszakérti", hogy mikor érkezik majd Pán Péter. Amikor nem telik el nap anélkül, hogy meg ne kérdezné valaki, hogy mennyi van még hátra és megjegyzi (jobb esetben) hogy jól nézek ki, nem is látszik, hogy híztam (ha-ha; kegyes hazugság, de köszönöm), milyen pici a hasam, de klassz, hogy nem is vizesedek és puffadok, (rosszabb esetben) hogy na most már látszik rajtam, hogy közeleg a vége, megnőtt a popsim, végre nem olyan vékony az arcom, sőt kezd torzulni is. Most már a bácsik előre engednek a boltban a sorban, a pénztáros nő megkérdezi, hogy mikor jövök már majd a picurral és a mögöttem álló nénivel megvitatja, hogy vajon eléggé lent van-e már a hasam.

Úgy érzem már minden szakirodalmat (offline, online) elolvastam a várandósságról, vajúdásról, szülésről, első hetekről a babával. Elég felkészültnek azt hiszem sosem fogom érezni magam, de minden újabb könyvvel (legyen az magyar vagy német) olyan érzésem támad mintha egy vizsgára készülve, ugyanazt ismételgetném csak épp pepitában.

Összegezve persze, szerintem nagyon kellemes kis várandósság volt ez az enyém. De az utolsó 1 hónap tényleg inkább terhesség, vagyis talán a legjobb szó a kellemetlenség lenne rá. Sosem voltam a türelem szobra, de ez a hosszú várakozás.. Legalább a hetet lehetne tudni pontosan előre, ha már az adott napot nem is. A 9 hónapos időszakot tényleg jól kitalálta a természet, nem hiába van ez így. Elég idő jut anyukának, apukának áthangolódni. De részünkről azt hiszem a 8 hónap is megtette volna. :) Bár a kilók akkoriban érték el tetőpontjukat, a rugdalózások kellemesebbek voltak, a pocakom kevésbé feszült, nem fájt a keresztcsontom és valahogy akkor jobban éreztem, hogy "na, felkészültem, mehetünk". Mostanában egyik nap készen állok, másnap még inkább passzolnék. Szóval a természetnek biztosan volt elgondolása ezzel az utolsó 1 hónappal is, csak még nem jöttem rá, hogy mi is az (leszámítva persze azt, hogy elegendő időt adjunk a bébinek a teljes kifejlődésre) és miért övezi minden babánál örök titok a várva várt megérkezés pontos dátumát? Lehetséges, hogy azért alakult ez így, hogy a leendő szülők már most, a pocakidőben, elkezdjék tisztelni a kis jövevényt? Barátkozzanak a gondolattal, hogy sok mindent tehetnek ugyan, hogy segítsék, neveljék, de ő már most egy önálló személyiség, saját akarattal. Már a legelején is ő dönt. Akkor jön, amikor szeretne, amikor készen áll.

Azoknak akik szintén a célegyenesben várakoznak, összegyűjtöttük a lehetséges jeleket (a közismert magzatvíz elfolyás/szivárgás, rendszeres fájások, nyákdugó távozásán kívül), amik a szülés közeledtét jelezhetik:

  • Hányinger, hasmenés: szervezeted megkezdte a természetes tisztulás folyamatát. Hamarosan itt az idő és jönnek a fájások is. (Néha már csak a vajúdás közben jelentkeznek ezek a tünetek.)
  • Keresztcsonti fájdalmak: szúró, becsípődés szerű fájdalmat érzel hátul a medencéd tetejénél, a derekadnál. A baba feje nyomja a csontjaidat, tágítja magának a teret, nyúlnak az ízületeid. Ha bár ez a tünet is azt jelzi, hogy a pocaklakó igencsak helyezkedik már, még hetek is hátra lehetnek a vajúdás megkezdődéséig.
  • Nagyon enyhe vérzés (esetleg rózsaszínes, barnás folyás): általában a méhszáj tágulásának jele. Ha erős, nagy mennyiségű vérzés tapasztalsz akkor viszont azonnal, irány a kórház (mert előfordulhat, hogy a placenta levált és így babád már csak rövid ideig tud megfelelő mennyiségű oxigénhez jutni)!
  • Rossz közérzet, folyamatos zsörtölődés, fészekrakó ösztön és "mindenki hagyjon békén, magam akarok lenni hangulat": Több fórumon lehet olvasni, hogy sokaknál így kezdődött. Az utolsó napok bizony ilyen hangulat(ok)ban teltek. Részemről a fészekrakó ösztönön pár hete túl vagyok (azóta már minden készen áll), zsörtölődés jön-megy, emberek közé pedig egyik pillanatban vágyok, másikban egyáltalán nem.

Hát akkor nemsokára, egyszer csak és előbb utóbb..

 

Szólj hozzá

szülés hányinger 3.trimeszter