A napok/hetek villám gyors csökkenését mutatja az a tény is, hogy már csak 2 munkahét van hátra a hivatalos Karenz -ig. Ráadásul ebből 1 napot, hétfőt, kénytelen voltam otthon tölteni, mivel ideért a tél. Hacsak "sima" tél lenne, hóval, hideggel, de a mi térségünkben 4 napja rendíthetetlenül esik az ónos eső; korcsolyapálya az egész udvarunk és az utcánk. Se ki, se be most már. Így hát itthonról dolgoztam, nem kockáztattam és legalább arra is jutott időm, hogy finom, friss ebéddel várjam haza férjecskémet.

A későn, de csak megérkező hónak persze nagyon örültünk és ki is használtuk az alkalmat a hétvégén egy újabb erdei, családi sétára. Óriás, csodaszép Lord Bruno kutyánk még nálunk is lelkesebb volt, és szófogadatlan módon megint egyre messzebb merészkedett az őznyomok után. Így kicsit lassabban haladtunk, mint terveztük, de nagyon jót tett a friss, hűvös levegő és a mozgás. Még annak ellenére is, hogy előző este már tulipánok, nárciszok és tavaszi virágok illatát álmodtam. Persze az, hogy kutyusunk miatt nyúlt volna hosszabbra a séta az csak kifogás. Igazából én vágtam kicsit vonakodva neki az útnak. Kezdek egyre nehezebben mozogni és a múlt heti védőnőnél tett látogatás is megerősítette, hogy mindig alacsony vérnyomásom most kifejezetten magasra váltott.

Ezt támasztja alá az is, hogy Tökmag szívverését csukott ajtón keresztül, az összes (vedőnői) váróban ücsörgő páciens is tisztán hallhatta, olyan erős és hangos volt. El is mosolyodtam én is amint meghallottam a kis kalapálást. Már a védőnővel is csak egyszer fogunk találkozni a szülés előtt, amikor is ellátogat hozzánk és ellenőrzi a családi fészket, a babszobát és a kelengyelistát.

A 30. héten kezdődött az osztrák Geburtsvorbereitungskurs vagyis a szülésfelkészítő is. Bepillantást nyerhettem az eisenstadti kórház előterébe és egy melléképület kisebb termeibe is. Máskor rehabilitációk zajlanak ott, ahol a tanfolyamot is tartják. Furcsa volt a közeg, de ugyanakkor (szintén) megnyugtató. A kismamák, ha lehet itt még szótlanabbak mint Magyarországon. A kurzus az 5szörösébe kerül, de én mindenképpen végig szerettem volna járni itt is. Tudni szeretném az itteni eljárások menetét, lehetőségeimet, előzetes információkat szerezni a hozzáállásról és esetleges komplikációk megoldásáról illetve tovább mélyíteni a (szak)szókincsemet a témában. A tanfolyam jellege is kicsit más, ez már az első alkalommal kiderült. A témák szinte megegyeznek, de itt a passzív hallgatást/figyelést, egy-egy probléma anonim felvetése, egy kis mozgás és torna is kiegészíti.

Pán Péter a szakirodalom szerint mostanra kb. 40-41 cm lehet. :)